Ízelítő az újabb írásomból. - Stop it, just stop -

Nos, ez nem a tőlem megszokott írások egyike.  Ugyanis, egyes szám első személyben lett íródva, Elena szemszögéből. Tehát mindenki készüljön fel, hogy Elena érzelmi világával fog szembesülni. És persze, ha Ő róla van szó, akkor Damont sem lehet kihagyni. Remélem eddig elnyeri a tetszéseteket, és a teljes verziót is elolvassátok :) - Elárulom, azért lesznek itt még meglepetések ;) -  Na, Puszi mindenkinek

"Zihálva, az összes érzelmemet „cipelve” indultam meg az épület irányába. Dúlt bennem az indulat. Nemcsak Damonra voltam mérges, azért, mert elfeledtette velem azokat az emlékeket, melyekre szükségem volt, hanem magamra is. Sőt! Számtalan rossz döntést hoztam. Hibát hibára halmoztam.

Gyorsan szedtem a lábaimat, a bejárati ajtóhoz érve kopogás nélkül berontottam a házba. Pár perc múlva már a könyvtár szobában voltam, ahol megláttam Damont a kandalló előtt ülve. Elmémen hirtelen úrrá lett a zaklatottság, de már legalább nem sírtam. Az arcomra száradt könnyek hűtötték a bőrömet.

Félőn tettem pár lépést a kanapé felé. A torkom jóformán kiszáradt, így is alig tudtam kipréselni magamból azt az egy szót, ami felemésztette a lényemet. 
- Damon…- hangom erőtlenül csengett.
- Mit keresel itt? – nem nézett hátra. -  A barátod házon kívül van. – tette hozzá cinikus hangnemben. 
- Nem hozzá jöttem.  – válaszoltam „megnyomva” a szavakat. 
- Akkor feleslegesen jöttél. – éreztem, hogy lesújtó, kissé fanyar félmosoly húzódhatott végig az arcán. -  Nincs itt semmi a számodra. – megfordult, és a kezében lévő whisky-s poharat lerakta a kanapé háta mögött lévő asztalra, de még mindig nem nézett rám. Amint a pohár feneke leért az asztal lapjára, már fordult is vissza, egyenesen a kandallóval szembe. 
- De van valaki. – annyira halkan mondtam, hogy csaknem úgy tűnhetett, mintha magamnak mondtam volna. Persze, Ő hallotta. 
- Menj innen! – erősebb hangnemre váltott, mire én összerezzentem. – Menj haza, Elena…– picit előredőlt, és lehajtotta a fejét.
-  Mindenre emlékszem!
- Ennek örülök…- felemelte a fejét. – de én vámpír vagyok, nem gondolatolvasó. Lehetne kicsit konkrétabban? – erre halkan felnevetett."