Elijah - Elena story első fejezete

Éssss meghoztam nektek Betti barátosném Save me című fictjének első fejezetét. Szerintem remek lett, csak úgy ittam a szavait! Remélem a Ti tetszéseteket is elnyeri :) u.i  Mint írtam, ez egy Salvatore tesóktól mentes story és vannak benne változtatások, a végén megértitek miért írtam. Jó szórakozást!

Save me

I. fejezet

Elena csak nézte, ahogy a férfi mit sem sejtve, lassan szájához emeli a kecses pezsgőspoharat. Tenni akart valamit, meg akarta akadályozni, hogy Elijah szervezetébe jusson a buborékos ital, mely az ő vére által lett halálos méreg a vámpír számára.

Kétségbeesett tekintettel nézett a férfi vidáman csillogó, mogyóróbarna szemeibe, miközben a megoldáson gondolkodott. A pohár hajszálvékony széle a vámpír ajkaihoz ért és ebben a pillanatban Elena, hirtelen ötlettől vezérelve kiütötte azt Elijah kezéből. A báltermet betöltő csendben visszhangot vert ahogy az üveg darabokra tört a márvány padlón. A vendégek kíváncsian a hang forrása felé irányították tekintetüket, azonban mind közül Elena csak egy dühösen villogó fekete szempárra tudott koncentrálni. Mrs Mikaelsen.

A nő figyelmeztette, hogy mi lesz, ha megszegi az egyességüket: neki is meg kell halnia. Így nem maradt más választása, megragadta Elijah kezét és a kijárat felé kezdte húzni.

• Elena, mi ütött beléd? - kérdezte értetlenül a férfi.
• Most nincs időm elmondani. El kell mennünk innen. Siess! - utasította Elijaht.

A férfinek nem volt alkalma ellenkezni, mert Elena olyan erővel szorította a kezét, hogy kénytelen volt a lány után rohanni. Mögöttük a vendégek összesúgtak, azonban a zsibongásból tisztán kivehetőek voltak Esther szavai, miszerint ha Elijah el meri hagyni a házat, elátkozza. Elenával együtt.

A vámpír lelkének egyik fele azt súgta, maradjon, legyen engedelmes és hűséges a családjához, a másik fele viszont vakon követte volna a lányt akár a világ végére is. Az érzés erősebbnek bizonyult és ő átlépte a Mikaelsen-villa kapuját, majd mire feleszmélt, már Elena kocsijában ült.

• Elmagyaráznád?! - Elijah hangja egyszerre volt utasító, kérő és kíváncsi. Elena egy ideig az aszfaltot kétfelé osztó szaggatott vonalakra összpontosított, miközben elméjében próbált rendet tenni. Mély levegőt vett, majd megszólalt.
• Hazudtam neked, Elijah.
• Hogy?
• Amikor megkérdezted, hogy aggódnod kell-e anyád szándékai miatt, azt mondtam, nem. De ez nem igaz. Arra kért, vegyek részt egy rituáléban és segítsek elvégezni egy varázslatot, amellyel nem csak Klaust, hanem mindegyikőtöket elpusztíthat. - miközben beszélt, nem nézett a férfire, így nem láthatta annak arcára kiülő döbbenetét. Elijah sejtette, hogy az édesanyja tervez valamit, de azt nem gondolta volna, hogy képes lenne halállal megint szétválasztani a családot.
• És te csináltál valamit, Elena? - kérdezte.
• Nem tehettem mást - a lány hangja elcsuklott a visszafojtott sírástól.
• Nyugodj meg, nem haragszom rád, csak mond el kérlek, hogy mi történt. – Elijah bíztatólag Elena combjára tette a kezét, a lány bólintott.
• Az egész varázslatot a vérem köti össze, amit a pezsgőbe kevertek. Általa lettetek volna összekapcsolva és váltatok volna egyé. Így ha egyikőtök meghal, meghaltok mind és ezt nem hagyhattam, Elijah. Érted már?
• Megmentetted az életem – csodálkozott a vámpír, de aztán folytatta gondolatmenetét. - És mégsem. Ha anyám ilyen szintű bűbájra képes, akkor nem fog gondot okozni neki, hogy megtalálja a módját és engem is elpusztítson, ahogy téged is.

Elena jól tudta, hogy így van. Most még elmenekülhettek, de arra nem akart gondolni, hogy később mi lesz. Egyelőre a tóparti nyaralójuk biztonságot jelenthet nekik, de nem áltathatta magát azzal, hogy itt majd nem találnak rájuk.

• Furcsa, egyúttal ironikus is, hogy pont ide hoztál – mosolygott a férfi, miközben kiszállt az autóból. - Legutóbb, amikor itt jártam, nem szívesen fogadtál.

Elijah a hasára mutatott, arra a pontra, ahová a lány a konyhakést döfte két évvel ezelőtt. Ha akkor megkérdezték volna tőle, hogy hiszi-e, hogy Elena valaha kedvelni fogja, gondolkodás nélkül nemmel felelt volna. Most pedig ott állt az ajtó előtt, ugyanazon a helyen, ahol a lány megpróbálta megölni és arra várt, hogy ugyanez a lány egy meleg mosoly kíséretében beinvitálja a házba.

Míg Elena fürdött, Elijah lement a pincébe egy üveg borért. Mr Gilbert szép kis gyűjteményt halmozott fel élete során, így volt miből válogatnia. Az egyik alsó polcról előhúzta a legporosabb üveget, majd vámpírsebességgel a nappaliban termett. Elena pont ekkor jött le a lépcsőn, gyönyörű estélyi ruháját, kényelmes melegítőre cserélte, haját egy gumival összefogta.

• Egy kis nyugtató – mondta a férfi, miközben átnyújtott egy bortól vöröslő poharat a lánynak.
• Köszönöm, szükségem is van rá – Elena belekortyolt a bódító szőlőlébe, majd leült a kanapé sarkába, lábait maga alá húzta és intett Elijahnak, hogy üljön mellé.

A férfi, egy elegáns mozdulattal levette zakóját és a pult előtt álló bárszékre terítette, majd helyet foglalt, közvetlenül a lány mellett. Bal karját végignyújtóztatta a kanapé támláján, így olyan volt, mintha átölelné Elenát, aki ettől egy picit zavarba jött.

• Olyan nyugodt itt minden, mintha megállt volna az idő – állapította meg a lány, közben halványan elmosolyodott, aztán ahogy felvillantak az este emlékképei agyában, arca elkomorult. Szomorú tekintettel meredt maga elé és azon gondolkodott, hogyan élhetnék túl ezt az egészet.
• Ki kell találnunk, hogyan akadályozhatnánk meg anyámat a varázslat végrehajtásában – mondta ki hangosan Elijah a lány gondolatait.
• Félek, ketten túl kevesek lennénk ehhez – mondta Elena.
• Talán a testvéreimet magunk mellé tudom állítani. Rebekah könnyen befolyásolható, Kol öntörvényű, de hatni tudok rá. Finn..- itt egy pillanatra megakadt – nos, őt inkább hagyjuk ki. Klaus meg.. - a lány rosszalló morgása félbeszakította gondolatmenetét.
• ...másra sem vágyik jobban, csak hogy eltegyen láb alól – állapította meg a lány.
• A bátyám nem annyira gonosz, mint ahogyan azt gondolod, Elena. - A válasz csupán egy szemforgatás és egy hitetlen tekintet volt. - Biztos vagyok benne, hogy ha tudomást szerez a részletekről, mellém áll, függetlenül tőled.
• Így két legyet üthet egy csapásra – a lány hangja cinikus volt.

A férfi meg akarta volna magyarázni Elenának, hogy nincs igaza, de inkább nem tette. Ez most nem az a pillanat volt, amikor meg kellett győznie a lányt Klaus jó oldaláról. Az egy másik alkalomra tartozik, ha egyáltalán lesz olyan. Most azon volt a sor, hogy kitalálják, hogyan állíthatnák meg Esthert.

Elena agyában kavarogtak a gondolatok, amiket a bor csak még zavarosabbá tett. Felidézte magában a szeánsz minden mozzanatát, Elijah anyjának szavait, ám a homályos képek közül valami mégis élesen felvillant. Mégpedig az, hogy Mrs Mikaelsennek miképp sikerült egy évezred után visszatérnie onnan, ahonnan általában senki sem szokott visszajönni. Beszélgetésük alkalmával a nő azt állította, hogy erejét rég meghalt boszorkányok energiáiból merítette, amibe a Bennett család ősei is beletartoztak. Ha ez mind igaz, akkor az egyetlen, aki a segítségükre lehet, Bonnie.

• Bonnie – suttogta maga elé és izgatottan Elijahra pillantott. A férfi néhány percig nem válaszolt, nem akarta elkeseríteni Elenát, mivel igazából nem hitt abban, hogy a lány boszorkány barátnője segítségére sietne egy vagy több vámpírnak. Ám bízott benne, hogy ha nekik nem is, de talán legjobb barátjának igen.
• Talán megpróbálhatunk majd beszélni vele – mondta színlelt meggyőződéssel, miközben lágyan Elenára pillantott.

A lány mosolygott, s Elijah viszonozta azt, majd miután ivott egy kortyot, letette poharát az asztalra és megfogta Elena kezét.

• Még nem is köszöntem meg – kezdte, majd lassan ajkaihoz emelte a lány kezét, de tekintetével mindvégig fogva tartotta a másikét, majd leheletnyi csókot lehelt a törékeny kézfejre -, hogy megmentetted az életem.

Elena arca a pólójával megegyező rózsaszínben kezdett tündökölni, zavarában lesütötte pilláit. A férfi elvette tőle poharát és az övé mellé helyezte, majd közelebb ült a megszeppent lányhoz. Mutatóujjával felemelte Elena állát, ezzel kényszerítve, hogy a szemébe nézzen. Sok mindent kiolvasott annak mélysötét tekintetéből; fájdalmat, reményt, aggodalmat...de mindenek előtt őszinte és tiszta szeretetet. Tenyerét Elena tarkója alá csúsztatta, miközben felé hajolt. Először csak egy apró puszit lehelt a lány puha ajkaira, majd miután viszonzásra talált, elmélyítette a csókot.

Ez a csók más volt, mint az az első, amely furcsa szituációban született. A kettő éles ellentétben állt egymással, hiszen akkor Elena rettenetesen félt a vámpírtól és csak azért hagyta, hogy megcsókolja, hogy az ne bántsa. Még a gondolat is abszurd volt. Most pedig úgy érezte, senkivel sem lehet nagyobb biztonságban, mint Elijahval. Belesimult a tenyerébe, ő is átkarolta a férfi nyakát és hosszan, forrón csókolta. Másképp, mint akkor.