Elijah-Elena fict-ből egy kis ízelítő by Betti

Éssssssssss, mindenki örömére az én barátosném belefogott egy Elijah-Elena fict írásába.  Ilyen írással még nem találkoztam, így kifejezetten üdítő, nem a mi kis hármasunkról olvasni :) A történethez tudni kell, hogy ebben a TVD-ben Stefan és Damon nincs a képben, ami az Elenához fűződő szerelmi köteléket illeti. Elijah fanoknak kötelező ezt megcsekkolni!!!:) A teljes verzió hamarosan jön, várjatok türelemmel. Remélem tetszeni fog mindenkinek, nekem már így is a szívemhez nőtt. 

Save Me

" Elena csak nézte, ahogy a férfi mit sem sejtve, lassan szájához emeli a kecses pezsgőspoharat. Tenni akart valamit, meg akarta akadályozni, hogy Elijah szervezetébe jusson a buborékos ital, mely az ő vére által lett halálos méreg a vámpír számára.

Kétségbeesett tekintettel nézett a férfi vidáman csillogó, mogyóróbarna szemeibe, miközben a megoldáson gondolkodott. A pohár hajszálvékony széle a vámpír ajkaihoz ért és ebben a pillanatban Elena, hirtelen ötlettől vezérelve kiütötte azt Elijah kezéből. A báltermet betöltő csendben visszhangot vert ahogy az üveg darabokra tört a márvány padlón. A vendégek kíváncsian a hang forrása felé irányították tekintetüket, azonban mind közül Elena csak egy dühösen villogó fekete szempárra tudott koncentrálni. Mrs Mikaelsen.

A nő figyelmeztette, hogy mi lesz, ha megszegi az egyességüket: neki is meg kell halnia. Így nem maradt más választása, megragadta Elijah kezét és a kijárat felé kezdte húzni.

• Elena, mi ütött beléd? - kérdezte értetlenül a férfi.
• Most nincs időm elmondani. El kell mennünk innen. Siess! - utasította Elijaht.

A férfinek nem volt alkalma ellenkezni, mert Elena olyan erővel szorította a kezét, hogy kénytelen volt a lány után rohanni. Mögöttük a vendégek összesúgtak, azonban a zsibongásból tisztán kivehetőek voltak Esther szavai, miszerint ha Elijah el meri hagyni a házat, elátkozza. Elenával együtt.

A vámpír lelkének egyik fele azt súgta, maradjon, legyen engedelmes és hűséges a családjához, a másik fele viszont vakon követte volna a lányt akár a világ végére is. Az érzés erősebbnek bizonyult és ő átlépte a Mikaelsen-villa kapuját, majd mire feleszmélt, már Elena kocsijában ült.

• Elmagyaráznád?! - Elijah hangja egyszerre volt utasító, kérő és kíváncsi. Elena egy ideig az aszfaltot kétfelé osztó szaggatott vonalakra összpontosított, miközben elméjében próbált rendet tenni. Mély levegőt vett, majd megszólalt.
• Hazudtam neked, Elijah.
• Hogy?
• Amikor megkérdezted, hogy aggódnod kell-e anyád szándékai miatt, azt mondtam, nem. De ez nem igaz. Arra kért, vegyek részt egy rituáléban és segítsek elvégezni egy varázslatot, amellyel nem csak Klaust, hanem mindegyikőtöket elpusztíthat. - miközben beszélt, nem nézett a férfire, így nem láthatta annak arcára kiülő döbbenetét. Elijah sejtette, hogy az édesanyja tervez valamit, de azt nem gondolta volna, hogy képes lenne halállal megint szétválasztani a családot.
• És te csináltál valamit, Elena? - kérdezte.
• Nem tehettem mást - a lány hangja elcsuklott a visszafojtott sírástól.
• Nyugodj meg, nem haragszom rád, csak mond el kérlek, hogy mi történt. – Elijah bíztatólag Elena combjára tette a kezét, a lány bólintott.
• Az egész varázslatot a vérem köti össze, amit a pezsgőbe kevertek. Általa lettetek volna összekapcsolva és váltatok volna egyé. Így ha egyikőtök meghal, meghaltok mind és ezt nem hagyhattam, Elijah. Érted már?
• Megmentetted az életem – csodálkozott a vámpír, de aztán folytatta gondolatmenetét. - És mégsem. Ha anyám ilyen szintű bűbájra képes, akkor nem fog gondot okozni neki, hogy megtalálja a módját és engem is elpusztítson, ahogy téged is.

Elena jól tudta, hogy így van. Most még elmenekülhettek, de arra nem akart gondolni, hogy később, mi lesz. Egyelőre a tóparti nyaralójuk biztonságot jelenthet nekik, de nem áltathatta magát azzal, hogy itt majd nem találnak rájuk.

• Furcsa, egyúttal ironikus is, hogy pont ide hoztál – mosolygott a férfi, miközben kiszállt az autóból. - Legutóbb, amikor itt jártam, nem szívesen fogadtál.

Elijah a hasára mutatott, arra a pontra, ahová a lány a konyhakést döfte két évvel ezelőtt. Ha akkor megkérdezték volna tőle, hogy hiszi-e, hogy Elena valaha kedvelni fogja, gondolkodás nélkül nemmel felelt volna. Most pedig ott állt az ajtó előtt, ugyanazon a helyen, ahol a lány megpróbálta megölni és arra várt, hogy ugyanez a lány egy meleg mosoly kíséretében beinvitálja a házba. "