Újabb OneShot!

Figyelem! Újabb irománnyal ajándékozlak meg titeket. Ilyet még nem írtam, ezért is különleges számomra :) Főszerepben Caroline és Damon.  Remélem eddig elnyeri tetszéseteket és elolvassátok a teljes verziót. Ma este vagy holnap délután hozom.  Íme egy kis ízelítő: 

"Zokogása már-már fülsüketítőnek hatott. Hiába, a vámpírság átka, hogy kikapcsolt érzelmek nélkül kell átvészelni a nehéz időket. Persze, lehet más utat is választani. Caroline a nehezebbet, és a hosszabbat választotta, így megmaradtak számára a gyötrő érzelmek. - Szedd össze magad Caroline! - utasította magát jobb belátásra, majd vékony kezeivel letörölte könnyeitől eláztatott arcát. Hirtelen oldalra kapta fejét, érzékelve, hogy a bejárati ajtónál áll valaki. Meg sem várta a kopogtatást, vámpírsebességgel termett az ajtónál. Mielőtt kinyitotta volna, még egyszer megtörölte arcát, ám így is jól látszódott kipirosodott szemein, hogy sírt. Amíg a kinézetével bíbelődött, addig az idegen már elkezdte ritmusosan ütlegelni az ajtó felületét. - Liz, nyisd ki az ajtót!- kiabálta nagy dübögések közepette, a nem várt látogató. - Jól van, Jól van, itt vagyok már.- válaszolta Car az ajtó másik feléről. - Nem mintha én lennék Liz.- gondolta. A szőkeség ajtót nyitott, majd értetlenséggel hangjában szólalt meg. - Damon? Mit keresel itt? - tette fel a kérdést, a küszöbön ácsorgó vámpírnak.

• Szerinted? Az idősebb Forbest keresem, mint hallhattad.- vágott egy kelletlen félmosolyt.
• Igen. Azt hallottam. De miért keresed? - érdeklődött már türelmetlenül a másik.
• Beengednél végre? - kérdezte az ajtófélfának dőlve, karba tett kezekkel.
• Mikor lettél ilyen jófiú? Tudod, hogy szabad bejárásod van, nem kell már az engedélyem ahhoz, hogy begyere.
• Szöszi, egyszer az életben akarok udvarias lenni, erre ezt is derékba töröd. Tekintve a mai estét, ezt meg kéne becsülnöd. Nah, mi lesz?- mutatott a lány háta mögé, a nappalira.

• Gyere.- egyúttal odébb lépett, hogy a másik be tudjon lépni az előtérbe, majd maguk után csukta az ajtót. - Pfujjj. Bűzlesz a piától.- közben lenézően legyintett a levegőben.
• Barbie, szokj hozzá. Ahogy látom neked sem ártana egy kis erősítő.- miközben közelebb hajolt a lányhoz, hogy megszemlélje kisírt szemeit. - Ugye, jól mondom? - majd még közelebb húzodott hozzá, szinte már súrolták egymást. "